Az útmérés metódusa szinte minden esetben impulzus-számláláson alapszik. Inkrementális jeladók esetén ez mezei - azonos távolságba elhelyezett jeleket jelent, melyeknek nincs egyedi azonosítója, így például egy inkrementális jeladóval szerelt manipulátor indulás után először rendkívül lassú mozgással (kúszással) megkeresi az egyedi azonosító pozícióját, az un. referencia-pontját. Ez lehet egy kitültetett, de külön szenzorral olvasható jel a jeladó lécen vagy tárcsán, vagy lehet akár egy külső szenzor vagy mechanikus pozíciókapcsoló. Ezeket a biztonsági okok miatt szokás vészkapcsolóval lebiztosítani, így ha a referencián túlfut a manipulátor, a vészkapcsoló megszakítja a tápellátását.

A vészkapcsoló ha lekapcsol, az alábbi okokra vezethető vissza:

• elkoszolódott jeladó léc vagy tárcsa
• szenzorhiba
• kissé brutálisra méretezett referenciára futási sebesség (átrohan)
• eleve (kézzel) túlhúzott manipulátor, bekapcsoláskor már a referencia-pozíció után keresi azt - persze hiába

Az inkrementális útmérőrendszer egy szenzorfejből és egy mágnesesen kódolt szalagból áll. A váltakozva polarizált mágnesszalag felett 1 - 2 mm-re lebeg a szenzorfej.

Szabványos négyszög vagy szinuszos jelek periódusai a kimeneten állnak rendelkezésre. A jelek számlálása illetve kiértékelése a feldolgozó – jelátalakító - elektronika hagyományos inkrementális vagy szinuszos bemenetein valósítható meg.

Az abszolút jeladó egy drága, ezért viszonylag ritkán felbukkanó megoldás, mely minden pozicíót egyedileg, leginkább bineárisan jelöl.

de: Dreh-Inkrementalgeber

de: Drehimpuls-Inkrementalgeber

en, de: traffic sensor

A szenzor formája egy hosszú, lapított cső, mely az útburkolat alá, keresztbe kerül fixen beépítésre. Jobb esetben forgalomszámlálásra, rosszabb esetben, kettesével, kb. 1-2 méter távolsággal telepítve sebességmérésre alkalmazzák, fixen telepített fényképezőgéppel együtt.

A szenzor a piezoelektromos deformáció érzékelő alapjaira épül.