Wi-fi ikon

Wi-fi (802.11)

A Wireless Fidelity, melynek inkább a rövidebb neve, a Wi-Fi közismert, egy digitális kommunikációs protokoll, melyen keresztül a résztvevők unicast vagy broadcast módon vezeték nélkül kommunikálhatnak egymással.

A nagy sebességű LAN ötlete akkor merült fel, amikor az amerikai kormány kommunikációs ügynöksége 1985-ben úgy döntött, hogy néhány vezeték nélküli frekvenciasávot felszabadít, azaz, ezeket szabadon lehet használni anélkül, hogy a kormányzat licencdíjat számolna fel utánuk. Ezt követően az IEEE-bizottság (akik az Ethernetet is fejlesztették) az Ethernet 802-es szabványát kibővítették a „.11” kiterjesztéssel (802.11), ami az „ethernetes” vezeték nélküli kommunikációt írja így le. Lásd: ISM sávok.

Ez a bizottság 1990-ben alakult meg Victor Hayes vezetésével. A szabvány 1997-ben került bevezetésre, a nagy gyártók (Nokia, Motorola,..) teljes támogatásával.

A QoS fenntartása érdekében 1999-ben jött létre a Wireless Ethernet Compatibility Association (WECA) – ennek neve 2002-ben „Wi-Fi alliance”-ra változott – mely szervezet a Wifi kompatibilitás betartásáért („criteria of Wi-Fi based networking”) felel. Ez a szervezet a tulajdonosa a Wifi védjegynek, és csak azoknak a gyártóknak adja ezt ki, melynek a termékei megfelelnek a támasztott követelményeknek.

A rendelkezésre álló licencmentes sávok száma idővel tovább bővült, így a 2.4GHz-en a Wifi 1-2mbps-t, míg az 5,8 GHz sávo(ko)n 54mbps sebességű adatátvitelre képes, lásd WiMAX.

A technika fejlődésével a 802.11 szabvány is további verziókkal bővült az évek alatt, ezek közül a leggyakrabban az a, b, g és n verziókat alkalmazzák.

A Wi-Fi HaLow az IEEE 802.11.ah szabványra épül.

A Wi-fi kifejezés eredetileg azért született meg, mert jól rímelt a „hi-fi”-re, de később a Wireless Fidelity lett a rövidítés kifejtése.

Ethernet OSI

Mint a fenti összefoglalóábrán is látható, a Wi-fi technikailag az Ethetnet szabvány legalsó, fizikai szintjét írja le, csakúgy, mint a Zigbee, Bluetooth, GSM, GPRS, HSPA, LTE vagy éppen a "vezetékes" Ethernet szabvány.

IEEE szabványMegjelenés idejeMűködési frekvencia (GHz)Sebesség (jellemző) (Mbit/s)Sebesség (maximális) (Mbit/s)Hatótávolság beltéren (méter)Hatótávolság kültéren (méter)
Eredeti 802.1119972,40,92~20~100
802.11a199952354~35~120
802.11b19992,44,311~38~140
802.11g20032,41954~38~140
802.11y20083,72354~50~5000
802.11n20092,4 / 574600~70~250
802.11ac201355001300~140~350
  • 802.11a: 5 GHz-es frekvenciasávban működő eszközök; előnye a nagy távolság és sávszélesség, viszont jellemzően csak pont-pont kapcsolatra használják és az ehhez használható eszközök általában drágábbak. Különösen fontos az optikai rálátás a két pont között.
  • 802.11b: 2,4 GHz-es tartományban működő eszközök; hatótávolsága a terepviszonyoktól függően széles skálán mozoghat, lényegesen kisebb, mint a 802.11a, pont-multipont kapcsolatoknál 1 km-es sugarú körön belülre szokták tervezni. Átviteli sebessége max. 11 Mbit/s
  • 802.11g: 2,4 GHz-en működő eszközök, a 802.11b-vel sok tekintetben megegyezik, a routerek nagy része mindkettőt támogatja. Előnye, hogy nagyobb sávszélességet képes átvinni, hátránya pedig, hogy a távolság növekedésével lényegesen romlik a hatásfoka és érzékenyebb az interferenciára. Átviteli sebessége max. 54 Mbit/s.

Wired Equivalent Privacy

A WEP (magyarul kb. a vezetékessel egyenértékű titkosság) volt az első ilyen jellegű szabvány. Létezik 64, 128, 256 és 512 bites változata is. Legelterjedtebb a 64 és a 128 bites WEP.

Nagyon sok oldal tanúskodik arról, hogy még jól beállított eszközök használata mellett is a titkosításhoz használt kulcs hamar (4-5 perc alatt) megfejthető. A WEP titkosítás ugyan védelmet nyújthat az alkalmi próbálkozók ellen, de hamis biztonságérzetet ad, hiszen ingyenes, bárki számára hozzáférhető eszközökkel – mint például az aircrack-ng programcsomag – megfelelő jelerősség esetén nagyon egyszerűen visszafejthető a WEP kulcs.

Ezek mellett gyakori a hálózati kártyák fizikai címének (MAC) szűrése, bár ez a szűréstípus egyszerűen kijátszható.

Wi-Fi Protected Access

A WPA egy 2003 óta élő titkosítási szabvány, ma már szinte minden eszköz támogatja – erősen ajánlott használni a WEP helyett. A WPA a TKIP nevű RC4 alapú titkosító algoritmust használja az adatok titkosítására. A TKIP fő előnye, hogy a beállított idő vagy forgalmazott adatmennyiség után új kulcsot generál.

Igazi biztonságot a WPA is csak akkor nyújt, ha kellően hosszú és összetett jelszót használunk, amivel elkerülhetjük a brute force, illetve a szótár alapú támadásokat.

IEEE 802.11i-2004

Az IEEE 802.11i-2004 vagy Wi-Fi Protected Access 2, WPA2 ma már a legtöbb eszköz támogatja, és mivel ez a legbiztonságosabb, ha rendelkezésre áll érdemes ezt használni.